Marilyn Monroe

Marilyn Monroe (született Norma Jeane Mortenson néven; 1926. június 1. – 1962. augusztus 4.) amerikai színésznő volt. Komikus "szőke bombázó" szerepeiről ismerték, s az 1950-es és a korai 1960-as évek egyik legnépszerűbb szexszimbólumává vált, valamint a korszak szexuális forradalmának emblematikus alakja lett. Egy évtizeden át a filmek főszereplőjeként tűnt fel, filmjei 1962-es haláláig 200 millió dollár bevételt hoztak (ez 2021-es értéken 2 milliárd dollárnak felel meg). Halála után hosszú évtizedekkel is a popkultúra egyik meghatározó ikonja. 1999-ben az American Film Institute a hatodik helyre rangsorolta Monroe-t a Hollywood aranykorának legnagyobb filmszínésznőit felvonultató listáján. Számos filmkritikus és médium Monroe-t azon legjobb színészek közé sorolja, akik soha nem kaptak Oscar-jelölést. Los Angelesben született és nőtt fel; gyermekkorának nagy részét összesen tizenkét nevelőotthonban és egy árvaházban töltötte, majd tizenhat évesen férjhez ment. A második világháború idején egy gyárban dolgozott, amikor megismerkedett egy fényképésszel a First Motion Picture Unittól, és sikeres pin-up modellkarrierbe kezdett, amely rövid életű filmszerződésekhez vezetett a 20th Century Fox-nál és a Columbia Pictures-nél. Több kisebb filmszerep után 1950 végén új szerződést kötött a Fox-szal. A következő két évben népszerű színésznővé vált, számos vígjátékban szerepelt, köztük Az élet csak egyszer szép és a Monkey Business című filmekben, valamint a Clash by Night és a Don't Bother to Knock című drámákban. Botrány kerekedett, amikor kiderült, hogy még sztárrá válása előtt aktfotókhoz állt modellt, de az ügy nem ártott a karrierjének, sőt, felkeltette az érdeklődést filmjei iránt. 1953-ra Monroe már Hollywood egyik legjobban eladható sztárja volt; főszerepet kapott a Niagara című film noirban, amely nyíltan a szexuális kisugárzására épített, valamint a Szőke pipik és a Egymillió dollárért férjet vígjátékokban, amelyek megalapozták "buta szőkeként" ismert sztárimázsát. Ugyanebben az évben meztelen fotóit használták fel a Playboy első számának középbetétjéhez és címlapjához. Karrierje során jelentős szerepet vállalt saját nyilvános imázsának megalkotásában és irányításában, de csalódást okozott neki, hogy a filmstúdió sematikus szerepekbe kényszerítette és alulfizette. 1954 elején röviden felfüggesztették, amiért visszautasított egy filmszerepet, de visszatért a Hétévi vágy (1955) főszerepében, amely karrierjének egyik legnagyobb kasszasikere lett. Mivel a filmstúdió továbbra sem volt hajlandó megváltoztatni a szerződését, Monroe 1954-ben megalapította saját filmproduceri cégét. 1955-öt a cég felépítésének szentelte, és method actinget kezdett tanulni Lee Strasbergnél az Actors Studio-ban. Még abban az évben a Fox új szerződést kötött vele, amely nagyobb kontrollt és magasabb fizetést biztosított számára. Ezt követő szerepei közé tartozott a kritikusok által elismert teljesítménye a Autóbuszmegállóban (1956), valamint első önálló produkciója, A Herceg és a Táncosnő (1957). Golden Globe-díjat nyert a legjobb női főszereplő kategóriában a Van, aki forrón szereti (1959) című filmért, amely kritikai és kasszasiker is volt egyben. Utolsó befejezett filmje a Nem illünk a világba (1961) című dráma volt.