Edward G. Robinson

Edward G. Robinson (született Emanuel Goldenberg néven, 1893. december 12. – 1973. január 26.) romániai születésű amerikai színész és politikai aktivista volt. Bár pályafutása során sokféle karaktert eljátszott, leginkább gengszterszerepeiért emlékeznek rá, közülük is leghíresebb a Kis Cézár (1931), amely meghozta számára a sztárstátuszt. Robinson karrierje az 1950-es évek kommunistaellenes hisztériája idején hanyatlásnak indult, amikor a feketelistára kerülés veszélye fenyegette. A munkanélküliséggel küzdve kisebb szerepeket vállalt B-filmekben, mígnem Cecil B. DeMille A tízparancsolat (1956) című vallási filmepikájában Dáthánnak, Mózes egyik ellenfelének szerepében visszatért a mainstreambe. Az American Film Institute a klasszikus amerikai filmtörténet 25 legnagyobb férfi sztárjának listáján a 24. helyre rangsorolta. Hatvan éves pályafutása alatt sosem jelölték Oscar-díjra, halála után, 1973-ban, két hónappal az elhalálozását követően posztumusz díszoscart kapott. Robinson zsidó volt, és a fasiszta és náci ideológiák elszánt bírálója, amelyek az 1930-as években egyre nagyobb teret nyertek. 1939 és 1949 között több mint 250 000 dollárt adományozott 850 politikai és jótékonysági szervezetnek, otthonában összejövetelt tartott, ahol egy, minden németországi termék bojkottjára felszólító nyilatkozatot írtak alá, gyakran fellépett szovjet és amerikai háborús segélyakciók rendezvényein, több mint hat nyelven mondott rádióbeszédeket a náci megszállás alatt álló európai országoknak, és Normandiába is utazott a csapatok szórakoztatására, így ő lett az első filmsztár, aki a USO szervezésében odautazott. Robinson a polgárjogi mozgalom nyílt támogatója is volt, és rendszeresen kampányolt a szegregáció felszámolásáért.