Nicholas Woodeson

Nicholas Woodeson (született 1949. november 30-án) angol film-, televíziós és színházi színész, Drama Desk- és Olivier-díj jelölt. Woodeson Szudánban született, és gyerekkorát a Közel-Keleten töltötte. Színészi pályafutását a sussexi előkészítő iskolában, majd a Marlborough College-ban kezdte. A University of Sussex-en angol szakon tanult, és bekapcsolódott az egyetemi drámai produkciókba, ahol megismerkedett Michael Attenborough-val, Jim Carterrel és Andy de la Tourral. Részt vett az 1970-es National Student Drama Festivalon. Ezt követően, miután úgy döntött, nem folytat akadémiai karriert, egy évadot töltött a repertoárszínházban, a crewe-i Lyceum Theatre-ben. Ösztöndíjat nyert a Royal Academy of Dramatic Art-ra (1972–74). A színiiskola után első munkája egy évad volt a liverpooli Everyman Theatre-ben (1974–75), olyan társulatban, amelynek Jonathan Pryce (művészeti vezető), Julie Walters, Pete Postlethwaite és Bill Nighy is tagja volt. Dolgozott regionális színházakban az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, a Hampstead Theatre Clubban, a Young Vicben és a londoni Almeida Theatre-ben, valamint a Manhattan Theatre Clubban (Off-Broadway). 1982-ben csatlakozott a Royal Shakespeare Theatre-hez, ahol hét évig dolgozott. Broadway-i munkái közé tartozik Straker szerepe a Man and Superman-ben (1978), a Piaf (1981), Goole felügyelő szerepe Az Inspector Calls-ban (1995) és Burleigh a Mary Stuart-ban (2009). 2011-ben Mr. Prince-t alakította a National Theatre Odets-felújításában, a Rocket to the Moon-ban. Fellépett a West Enden a Funny Peculiar-ban (1976), a Good-ban (1982) (Broadway-en is), Goole felügyelőként Az Inspector Calls-ban (2009), Bonesyként a Jumpersben (2003) (Broadway-en is), Mussabiniként a Tűzszekerekben (2012), és Harold Wilsonként a The Audience-ben (2015). Két Pinter-produkcióban is szerepelt a Szülinapi buli-ban: McCann-t alakította a National Theatre-ben 1994-ben, majd Goldberget a Lyric Hammersmith 50. évfordulós előadásában 2008-ban, illetve Pinter Hazatérés című művének két produkciójában: Lennyt a 25. évfordulós West End-felújításban 1991-ben, majd Maxet a Royal Shakespeare Company-nál 2011-ben. 2017-ben, Tim Pigott-Smith halála után, átvette Willy Loman szerepét a Royal & Derngate theatre Az ügynök halála turnéelőadásában, amiért UK Theatre Award jelölést kapott a legjobb főszereplő férfi színész kategóriában. Woodeson első filmes munkája a Mennyei kapu (1980) volt. A véletlen úgy hozta, hogy a film forgatásán Montanában több időt töltött a helyszínen, mint bármelyik másik színész. Emellett szerepelt többek között a The Russia House (1990), A pelikán akták (1993), Halászlecke (1997), A férfi, aki túl sokat tudott (1997), Titanic Town (1998), Bosszú angyalai (1998), Mad Cows (1999), Topsy-Turvy (1999), Dreaming of Joseph Lees (1999), Amazing Grace (2006), Hannah Arendt (2012), a Skyfall című James Bond-film (2012), Mr. Turner (2014), A dán lány (2015), Race (2016), Engedetlenség (2017), Sztálin halála (2017) és A hívás (2019) című filmekben.