Marthe Keller

Marthe Keller (született 1945. január 28-án, Basel, Svájc) svájci színésznő és operarendező. Gyermekkorában balettozott, de egy 16 évesen elszenvedett síbaleset után felhagyott vele. Ekkor fordult a színészet felé, és Berlinben dolgozott a Schiller Theaternél, valamint a Berliner Ensemble-nél. Keller legkorábbi filmes szerepei a Berlini temetés (1966, feliratozatlanul) és a német Wilder Reiter GmbH (1967) című filmekben voltak. Az 1970-es években több francia filmben is szerepelt, köztük az Un cave (1971), a La raison du plus fou (1973) és az Egész életre (Toute une vie, 1974) című alkotásokban. Leghíresebb amerikai filmszerepei közé tartozik a Golden Globe-jelölést hozó teljesítménye a Marathoni futásban, ahol Dustin Hoffman barátnőjét játszotta, valamint a Fekete vasárnapban nyújtott alakítása, melyben egy arab terroristanőt, femme fatale-t formált meg, aki a Super Bowl elleni támadást vezeti - mindkét karaktere végzetes sorsra jutott a filmek csúcspontján. Keller William Holdennel is együtt dolgozott az 1978-as Billy Wilder-filmben, a Fedorában. Al Pacino oldalán szerepelt a Bobby Deerfield című autóversenyes filmben, s ezt követően a két színész kapcsolatba került egymással. Ezután Keller inkább az európai filmiparban dolgozott rendszeresebben, az amerikai filmekhez képest. Későbbi filmjei közé tartozik a Sötét szemek, Marcello Mastroianni oldalán. 2001-ben Keller feltűnt Abby Mann Ítélet Nürnbergben című darabjának Broadway-adaptációjában, Mrs. Bertholt szerepében (amelyet az 1961-es Stanley Kramer-féle filmverzióban Marlene Dietrich alakított). Ezért a szerepéért Tony-díjra jelölték a legjobb női mellékszereplő kategóriában. Film- és színházi munkája mellett Keller karriert épített a klasszikus zene terén is, előadóként és operarendezőként. Több alkalommal is előadta Jeanne d'Arc beszélő szerepét Arthur Honegger Jeanne d'Arc au Bûcher című oratóriumában, olyan dirigensekkel, mint Seiji Ozawa és Kurt Masur. A szerepet Ozawával felvette a Deutsche Grammophon számára (DG 429 412-2). Keller elszavalta a beszélt részt Igor Stravinsky Perszephoné című művében is. Rendszeresen fellépett klasszikus zenei melodrámákkal, előadó és zongora közreműködésével, koncerteken. A svájci zeneszerző, Michael Jarrell Kellernek írta a Cassandre melodrámát, Christa Wolf regénye alapján, melynek ősbemutatóját 1994-ben ő tartotta. Keller első operarendezése a Karmeliták párbeszédei volt, az Opéra National du Rhin számára, 1999-ben. Ezt a produkciót még abban az évben félig színpadra állított formában Londonban is bemutatták. Rendezte továbbá a Lammermoori Luciát a Washington National Opera és a Los Angeles Opera számára is. A Metropolitan Operában rendezői debütálása a Don Giovanni 2004-es produkciója volt. Kellernek egy fia van, Alexandre (született 1971-ben), Philippe de Broca-val fennálló kapcsolatából.