Françoise Rosay

Françoise Rosay, született Françoise Bandy de Nalèche néven (1891. április 19. – 1974. március 28.) francia operaénekesnő, diseuse és színésznő volt, aki több mint hatvan évet töltött a filmiparban, és a francia filmtörténet legendás alakjává vált. Pályafutása során több mint száz filmben szerepelt. Rosay Párizsban született Françoise Bandy de Nalèche néven, Marie-Thérèse Chauvin – Sylviac néven ismert színésznő – törvénytelen lányaként. Eredetileg operaénekesnőnek készült, és 1917-ben díjat nyert a párizsi konzervatóriumban, majd bemutatkozott a Palais Garnierben Ernest Reyer Salammbô című operájának címszerepében. Emellett Rameau Castor et Pollux, illetve Massenet Thaïs című operájában is szerepelt. Első filmszerepe az 1911-es Falstaffban volt, 1929-től pedig Hollywoodban is dolgozni kezdett. 1917-ben ment férjhez Jacques Feyder rendezőhöz, akivel egészen az 1948-ban bekövetkezett haláláig házasságban élt, és három fiuk született. Több filmben is szerepelt férje rendezésében, köztük A nagy játék (1933), Pension Mimosas (1934), A flandriai karnevál (La Kermesse héroïque, 1935) és Les Gens du voyage (1937) című filmekben. A második világháború idejét Angliában és Svájcban töltötte, ahol a genfi konzervatóriumban tanított színészmesterséget. Ebben az időszakban is szerepelt filmekben, nevezetesen a brit Halfway House (1944) című filmben, egy brit hajóskapitány francia menekült feleségeként. Pályafutása során a francia filmvilág valamennyi nagy csillagával együtt dolgozott, köztük Jean Gabinnal, Michèle Morgannal, Raimuval, Jeanne Moreau-val, Danielle Darrieux-vel, Micheline Presle-lel, Paul Meurisse-szel, Gérard Philipe-pel, Louis Jouvet-val, Michel Simonnal, Simone Signoret-val, Fernandellel és Jean-Louis Barrault-val. Hollywoodban Charles Boyer, Maurice Chevalier és Buster Keaton oldalán is feltűnt, valamint olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint William Dieterle (Szeptemberi kaland, 1949), Martin Ritt (A hang és a harag, 1958), Ronald Neame (The Seventh Sin, 1956) és Peter Glenville (Me and the Colonel, 1957), utóbbiban Danny Kaye partnereként. Angliában szerepelt a Quartet című, W. Somerset Maugham novellái alapján készült epizódfilm The Alien Corn című részében. Mivel valós életében is kiváló zongorista volt, egy híres zongoravirtuóz szerepét játszotta, aki a feltörekvő, ám a nagy zenészi karrierre esélytelen Dirk Bogarde-ot kíméletes, de őszinte és szívszorító kritikával látja el – amely végül a férfi öngyilkosságához vezet. A filmben Schubert Esz-dúr Impromptujét adja elő. 1950-ben színpadra lépett a londoni Winter Garden Theatre-ben, a „Madame Tic Tac” című darab címszerepében, de a produkció csak rövid ideig futott. Biológiai apja, François Louis Bandy de Nalèche gróf, csak 1938-ban ismerte el őt lányaként. Utolsó filmszerepét a Maximilian Schell rendezte, Oscar-jelölést kapott és a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjat elnyerő Der Fußgänger (magyarul: A gyalogos) című, 1974-es filmben kapta. Montgeronban, Île-de-France-ban halt meg, Párizs közelében. Sírja Sorel-Moussel-ben található, ahol férjével, Jacques Feyder filmrendezővel együtt nyugszik. Három fiuk született. Françoise Rosay nevét utcák viselik Limoges-ban, Montpellier-ben, Chevry-Cossigny-ban, Launaguet-ban és Martigues-ban.