Werner Herzog

Werner Herzog (németül: [ˈvɛɐ̯nɐ ˈhɛɐ̯tsoːk]; született 1942. szeptember 5-én) német filmrendező, forgatókönyvíró, író, színész és operarendező, akit az új német film egyik úttörőjeként tartanak számon. Filmjeiben gyakran szerepelnek lehetetlen álmokat kergető, ambiciózus főhősök, homályos szakterületeken egyedülálló tehetséggel megáldott emberek, vagy a természettel viaskodó egyének. Jellegzetes alkotói módszeréről is ismert: mellőzi a storyboardokat, előtérbe helyezi az improvizációt, és a stábot, illetve a szereplőket gyakran olyan helyzetekbe hozza, amilyenekben a filmjeinek szereplői is találják magukat. Herzog tizenkilenc évesen, 1961-ben kezdett dolgozni első filmjén, a Herakles-en. Azóta több mint hatvan játékfilmet és dokumentumfilmet produkált, írt és rendezett, köztük olyanokat, mint az Aguirre, Isten haragja (1972), Kaspar Hauser rejtélye (1974), Szívüveg (1976), Stroszek (1977), Nosferatu, az éjszaka fantomja (1979), Fitzcarraldo (1982), Cobra Verde (1987), A sötétség tanulságai (1992), A repülni vágyó Dieternek szüksége van a repülésre (1997), Legjobb ellenségem (1999), Legyőzhetetlen (2000), Grizzlyember (2005), Találkozások a világ végén (2007), Bad Lieutenant – New Orleans-i zsaru (2009) és Az elfeledett álmok barlangja (2010). Több mint egy tucat prózakötetet publikált, és ugyanennyi operát rendezett. François Truffaut francia filmrendező egyszer "a legfontosabb élő filmrendezőnek" nevezte Herzogot. Roger Ebert amerikai filmkritikus szerint Herzog "soha nem készített olyan filmet, amely megalkuvó, szégyellnivaló, pragmatikus okokból létrehozott vagy érdektelen lenne. Még a bukásai is látványosak." 2009-ben a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta. A fenti leírás a Werner Herzog című Wikipédia-cikkből származik, amely a CC-BY-SA licenc alatt áll; a közreműködők teljes listája a Wikipédián található.