Jean-Claude Van Damme
Jean-Claude Camille François Van Varenberg - művésznevén Jean-Claude Van Damme - belga harcművész, színész és rendező 1960. október 18-án született Berchem-Sainte-Agathe városrészben, Brüsszelben, Belgiumban. Édesanyja Eliana, édesapja Eugène Van Varenberg, aki könyvelőként dolgozott. Tíz éves korában kezdett el harcművészetekkel foglalkozni, amikor apja beíratta egy Shotokan karate iskolába. (A ma ismert stílusa a Shotokan karatén és a kickboxon alapul.) A következő évben csatlakozott a Centre National De Karaté-hez. Négy évnyi munka után a belga karatecsapat tagja lett, és részese volt annak, hogy a csapat 1979-ben megnyerte az Európai Karate Bajnokságot. 1976 és 1980 között 44 győzelmet aratott, és mindössze 4 alkalommal szenvedett vereséget. 1982-ben visszavonult a versenyzéstől. A fekete öv megszerzése után súlyokat kezdett emelni, hogy fejlessze a fizikumát - ebben legnagyobb eredménye, hogy elnyerte a Mr. Belgium Bodybuilding címet.
16 évesen balettozni kezdett, és öt éven át gyakorolta. Számára a balett "egyszerre művészet és az egyik legnehezebb sport is. Ha végig tudsz csinálni egy balettórát, akkor bármilyen edzést kibírsz."
A versenyzés befejezése után, 1982-ben gyerekkori barátjával, Michel Qissivel az USA-ba költözött, hogy akciósztárok legyenek. Statisztaként szerepeltek a Breakin' című filmben, Van Damme pedig néma szerepet kapott az 1988-as War and Remembrance minisorozatban. Ezután kisebb szerepeket kapott olyan filmekben, mint a Missing In Action, a No Retreat, No Surrender és a Ragadozó - ez utóbbiból végül kivágták a jeleneteit. Az áttörésre 1988-ban került sor, amikor a Véres sport című filmben főszerepet játszott hatalmas sikerrel - az alkotás Frank Dux igaz történetét dolgozta fel. Ezután egy kisebb költségvetésű filmben, a Cyborgban szerepelt. 1989-ben egy újabb sikerfilmben, a Kickboxerben mutatta meg harcművészeti tehetségét. Ettől kezdve emelkedni kezdett a csillaga: a Dupla balsors, a Univerzális katona, a Nincs kiút, a Beépített célpont és az Időrendőrség mind hatalmas siker lett, és mára Van Damme-klasszikusoknak számítanak. Az Utcaharcos már kevésbé tetszett a közönségnek, a Hirtelen halál, a Küldetés (ebben nemcsak főszerepet játszott, hanem ő maga is rendezte), a Maximális kockázat, a Dupla veszély és a Knock Off anyagilag is nagy bukás lett. Az Univerzális katona folytatása, az Univerzális katona: A visszatérés szintén nagyot bukott, és az elkövetkező kilenc évben (1999 és 2008 között) a filmjei csak videokazettán jelentek meg, nem jutottak el a mozikba. A filmezés mellett egy videóklipben is feltűnt - 2003-ban Bob Sinclar "Kiss My Eyes" című dalára táncolt benne. 2008-ban tért vissza a filmvászonra, amikor szűk körben bemutatott filmje, a JCVD megjelent, dicsérő kritikákat zsebelve be. A Time Magazine az év második legjobb alakításának nevezte Van Damme játékát (Heath Ledger Jokere után a The Dark Knightban). 2009-ben harmadszor tért vissza Luc Deveraux szerepében az Univerzális katona: Regeneráció című filmben. 2010-ben Sylvester Stallone személyesen hívta fel, és szerepet ajánlott neki a Feláldozhatók című filmjében, de Van Damme nem fogadta el az ajánlatot. Két évvel később azonban igent mondott, és szerepelt a folytatásban, a Feláldozhatók 2-ben. 2011-ben szinkronszínészként is kipróbálta magát, amikor a hangját kölcsönözte Master Crocnak a Kung Fu Panda 2 című animációs filmben, majd feltűnt a Coors Light sör és a Dash mosogatópor reklámjában is.